Hol is kezdjem majdnem félév kihagyás után...

Sajnos mindenkinek vannak olyan rövidebb vagy hosszabb időszakai, amikor teljesen a padlóra kerül valami miatt. Na hát nekem egy ilyen időszak van a hátam mögött, legalábbis remélem, hogy már csak a hátamat látja...:)

Talán mindent elmond a lelki állapotomról, hogy egész szeptemberben ki sem nyitottam a laptopomat, egyszerűen billentyű undorom volt. 

Ezt később az egyetemi beadandóim miatt le kellett kűzdenem, ami végülis egész gyorsan sikerült.

Többen kérdeztétek, hogy mi lesz a bloggal, miért nem írok...

Nem tudtam mást mondani, csak az igazat, hogy még a bloghoz sincs kedvem. 

Néha-néha felnéztem a blog statisztikájára, és mindig meglepődtem, hogy egy két bejegyzésem mennyire pörög még mindig. 

Aztán a hét elején végre valahára egy nagyobb sikerélményben volt részem, aminek elmondani nem tudom, hogy mennyire örültem.

Amint viszonylag helyre billent a kedvem és a lelkesedésem, elkezdtem gondolkodni azon, hogy újra belevetem magam a bejegyzések világába.

Feltettem Nektek a kérdést Instagramon, hogy mennyire szeretnétek, hogyha visszatérnék a bloghoz. Rengetegen a maximumig húztátok a kis csúszkát, amit innen is nagyon köszönök, már ez is rengeteg energiát adott!

A kérdésem pedig lavinát indított el, mert többen írtatok, hogy nehogy abbahagyjam, várjátok a folytatást.

Nem tudom elmondani, hogy mennyire hálás vagyok mindenért! Főleg a Szerelmemnek, a Családomnak és végül, de nem utolsó sorban a Barátaimnak!

Innen is üzenem Nekik, hogy soha, de soha nem fognak megszabadulni tőlem, mert egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy mindent viszonozni tudjak!

Sehol nem lennék Nélkületek, most pedig mindenki vigyázzon, mert visszatértem! :)))

Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok!:)

XoXo,

KISS from SzanciKISS